20. század

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

WLATCY MOCH WLATCY MOCH Forum W_atcy M�ch

Ugrás: navigáció, keresés

A(z) „20. század” lehetséges további jelentéseiről lásd: Huszadik század (film).

20.

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek

A 20. század az 1901–2000-ig terjedő időszak. A 20. századot tekinthetjük az egészségügyi, szociális, tudományos és technikai fejlődés, valamint a nemzetközi egységesülés korszakának, ugyanakkor megjelölhetjük a példátlan méretű háborúk és népirtások koraként is. A 19. században elkezdődött a termelés és a szolgáltatások gépesítése, a globális kommunikációs hálózatok kiépítése, ami egyre gyorsuló iramban folytatódott a 20. században. Ebben az évszázadban tulajdonképpen megváltozott az élet minden területe és az egész emberi társadalom alapvetően átalakult.

Lásd még: 2. évezred, Újkor

Az első ember a Holdon (Apollo-11, 1969)

[szerkesztés] Fontos dátumok

New York a két világháború között

Koncentrációs tábor felszabadítása, 1945

A woodstocki rockfesztivál, 1969

1903 – Első repülőgép és első autógyár az USA-ban
1912 – A Titanic katasztrófája
1914–1918 – I. világháború
1917 – Bolsevik forradalom Oroszországban
1919 – Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása
1920 – Első rádióadás az USA-ban
1928 – A sztálini diktatúra kezdete
1929 – Nagy gazdasági világválság
1933 – Náci hatalomátvétel Németországban
1936 – Spanyol polgárháború
1939–1945 – II. világháború
1945 – Az atombomba ledobása
1946 – Első katonai komputer az USA-ban
1949 – A Kínai Népköztársaság kikiáltása, arab-izraeli háború
1950 – Koreai háború
1954 – Első atomerőmű a Szovjetunióban
1956 – Szuezi válság és magyar forradalom
1958 – A Közös Piac létrehozása Nyugat-Európában
1959 – Kubai forradalom
1960 – A Beatles megalakulása
1961 – Jurij Gagarin űrutazása
1963 – Kennedy-gyilkosság
1964–1973 – vietnami háború
1968 – Nyugat-európai diákmozgalmak, „prágai tavasz”
1969 – Woodstocki rockfesztivál a békéért és az első holdraszállás
1972 – Olimpiai merénylet a Müncheni Olimpián
1975 – Szovjet-amerikai űrtalálkozó
1979 – Margaret Thatcher, Európa első női miniszterelnöke
1979–1989 – Afganisztáni háború
1986 – A Challenger űrhajó katasztrófája
1989 – A berlini fal ledöntése és a kommunizmus összeomlása
1991 – A Szovjetunió felbomlása, öbölháború
1992 – A World Wide Web megjelenése
1995 – Az ENSZ kiotói jegyzőkönyve a földi légkör védelméről
1999 – Az USA és a NATO katonai támadása Jugoszlávia ellen

Nagaszaki, 1945. augusztus 9.

Mahatma Gandhi

A 20. század hat legpusztítóbb háborúja, tömeggyilkossága

II. világháború, Adolf Hitler uralma és a holokauszt (1937–1945), kb. 55 millió halott.
Mao Cetung uralma Kínában (1949–1976), több mint 48 millió halott.
Kínai polgárháború (1925–1948), több mint 40 millió halott.
Joszif Sztálin uralma (1924–1953), minimum 20 millió halott
I. világháború (1914–1918), több mint 15 millió halott.
Orosz polgárháború (1918–1921), több mint 8,5 millió halott.

A számadatok némelyike vitatott, a történészi vita és kutatás folyamatos e területen.
Lásd még: háborúk a 20. században

A 20. század legnagyobb tettei a béke és az élet védelmében

1913: Albert Schweitzer és felesége kórházalapítása Afrika egyik legszegényebb vidékén, ötven éven át sokezer ember megmentése.
1922: Mahatma Gandhi és az indiai nép erőszakmentes szabadságharcának kezdete, India békés felszabadulása a 40-es évekre.
1944–1945: Raoul Wallenberg és több más diplomata embermentő küzdelme Budapesten, a háború poklában, kb. 200 000 ember megmentése
1946: Teréz anya betegápoló rendjének alapítása Kalkuttában, az évszázad végéig a világ legszegényebb országaiban több százezer ember megmentése.
1963: Martin Luther King és a feketék erőszakmentes polgárjogi mozgalmának győzelme az Egyesült Államokban.
1979: Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi védőoltás-kampányának eredménye: a himlő végleges felszámolása a Földön.
1994: Nelson Mandela mozgalmának békés győzelme Dél-Afrikában, több évtizedes erőszakmentes küzdelem után.
1978–2005: II. János Pál pápa több mint száz utazása a háborúk és a szegénység ellen, valamint a vallások közötti megbékélésért.

[szerkesztés] Tudomány és technika

Számítógép-vezérelt ipari robotok egy autógyárban

Jelentős fejlődés ment végbe a fizika alapjaiban: megszületett a relativitáselmélet és a kvantummechanika. Ezek vezettek többek között az atombomba, az atomenergia, a félvezetők és a lézer kifejlesztéséhez.
Jelentős továbblépés történt az anyag legkisebb alkotórészeinek kutatásában: felfedezték az atommag szerkezetét, majd a nukleonok kvarkszerkezetét.
A levegőnél nehezebb repülő eszközök, a repülőgép és a sugárhajtás kifejlesztésével a világ „kisebb” lett. Az űrrepülés növelte a tudásunkat a Földről és a világ többi részéről, és lehetővé tette az azonnali kommunikációt a földi irányítású műholdak által.
A csillagászat területén kidolgozták az ősrobbanás elméletét (kozmológia).
A mikroelektronika (a tranzisztor felfedezésétől az integrált áramkörig) lehetővé tette a tömegkommunikáció, a távközlés, és mindenféle intelligens alkalmazás használatának rohamos fejlődését. Ezeket az eszközöket széles körben alkalmazni kezdtéka természettudományokban, például a fizikában felhasználták az állandóan növekvő számítási lehetőségeket (szuperszámítógép).
A mezőgazdaságban a nitrogén alapú műtrágya, illetve a gombaölő- és gyomirtószerek kifejlesztése jelentősen magasabb terméshozamot eredményezett.
A futószalag-szerű sorozatgyártás, a tömegtermelés segítségével mind nagyobb mennyiségű olcsó gépi eszköz és iparcikk vált előállíthatóvá. Ez tette lehetővé, hogy az automobil a legelterjedtebb közlekedési eszközzé válhasson.
A tömegkommunikációs eszközök, mint a rádió, és a televízió a hírközlés és a szórakoztatás soha nem látott fejlődését eredményezték.
A telefon, később a számítógép és az Internet a kommunikációs lehetőségek számát megsokszorozták.

[szerkesztés] Egészségügy

Gyógyszerkísérletre használt majom

Az orvostudomány fejlődése számos betegséget jelentősen visszaszorított. Kifejlesztették a fogamzásgátlókat és a szervátültetést. A gyógyszerek óriási ütemben fejlődtek. (Például: antibiotikumok felfedezése.) A DNS-molekula felfedezésével és a molekuláris biológia megjelenésével lehetővé vált a klónozás és a genetikai tervezés.
Annak ellenére, hogy a modern orvostudomány eredményesebb lett mint valaha, az influenzajárvány (spanyolnátha) 25 millió embert ölt meg 1918–1919 között, és az AIDS, amely számos ember halálát okozta különösen a fejlődő országokban, gyógyíthatatlan maradt (1981–2000 között 22 millió áldozat, amelynek 70%-a fekete-afrikai).

Lásd még:
halálozási ráta a 20. században
gyermekhalandóság a 20. században
fertőző betegségek a 20. században
várható élettartam a 20. században

[szerkesztés] Ember és környezete

Hőerőmű a 20. század végén

A kőolaj széleskörű felhasználása az iparban – például az erőművekben, kémiai alapanyagként a műanyaggyártásban, vagy az autók és a repülőgépek üzemanyagaként. Az évszázad végén a természetes nyersanyag-források kifogyása. Az fúrási technológia fejlesztésével a probléma ideiglenes megoldása. (Kitermelt kőolaj nettó mennyiségének növelése.)
A levegő, a természetes vizek és a tengerek drámai mértékű ipari szennyezése. Következményei a globális felmelegedés és az ózonlyuk tágulása. Az ENSZ által 1995-ben elkészített Kiotói Jegyzőkönyv az üvegházhatást okozó ipari anyagok kibocsátásának fokozatos csökkentéséről. (Az évszázad végéig csak a tagországok egy része ratifikálta.)
Erdőirtás a fejlődő világban, következménye a biodiverzitás további leépülése.
A 20. század legsúlyosabb természeti katasztrófái: a kínai Sárga-folyó 1931-es, 1939-es és 1959-es pusztító árvízei összesen kb. 6 millió, az 1970-es bangladesi hurrikán kb. egymillió, a szintén 1970-es perui földrengés kb. 100 000, az 1976-os kínai Hupej-tartományi földrengés mintegy félmillió áldozatot követelt.

Talajerózió

Ember okozta ökológiai katasztrófák a 20. században:
Londoni szmog, 1952
Aral-tó szennyezése és kiszárítása, Szovjet Közép-Ázsia, 1960-as évektől
Bhopali vegyi üzem katasztrófája, India, 1984
Csernobil, Ukrajna, 1986
Exxon Valdez tankhajó katasztrófája, Alaszka, 1989
Öbölháború: Perzsa-öböl elszennyezése, 1991
Trópusi rablóvadászat (szafari, orvvadászat)
Savas esők miatti erdőpusztulás
Amazóniai esőerdők irtása

[szerkesztés] Társadalom

Fejlett világ

Modern amerikai nő automobillal a 20-as években

A női egyenjogúság kivívása a század folyamán.
Fogyasztói társadalom kialakulása. Az olyan találmányok, mint a mosógép vagy a villanyvilágítás, megnövelték az emberek szabadidejének minőségét és mennyiségét.
Az autó vezető szimbóluma a modern társadalomnak, az autó stílusa a különböző életformák védjegye lett. A gépkocsi-forgalom igényeit a városok tervezésénél is figyelembe vették.
A sport fontos részévé vált az életnek, már aktivitásnak, nem privilégiumnak számít. Sportot nézni, később televízióban is, népszerű időtöltés lett. A 20. századi olimpiai játékok közül valamennyit sikeresen megtartották, a két világháború időszaka és 1984 kivételével.

Harmadik világ

Az európai-amerikai civilizáció a Föld minden pontjára elért. Hatása sokszor csak felszíni, csak az elit csoportoknak hozott jobb életszínvonalat. A hagyományos közösségi önellátó életforma felbomlása és a tömeges városokba özönlés (nyomornegyedek) a többség számára inkább az életszínvonal romlását eredményezte Afrika, Ázsia és Latin-Amerika jelentős részén.
Az évszázad során folyamatos éhínségek és a járványok. A 20. század első felében ezek elsősorban az ázsiai országokat sújtották (Kína, Indo-Kína). A 70-es évektől ezekben az országokban nagyarányú fejlődés vette kezdetét. Az életszínvonal Japánban, majd az évszázad végére más távol-keleti országokban is megközelítette az európai országokét. Fekete-Afrikában ugyanakkor a növekvő aszály és a háborúk nyomán tovább fokozódott a nyomor. A 80-as években például Etiópiában, a 90-es évek végén pedig a közép-afrikai országokban követelte milliók életét az éhínség.

Népesedési mutatók a 20. században
Életszínvonal alakulása a 20. században

[szerkesztés] Kultúra

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907)

A modern művészet olyan irányzatokat szült, mint az expresszionizmus, a szürrealizmus, a hiperrealizmus, a képzőművészetben a kubizmus, op art, land art és pop art, a zenében a dzsessz, a beat és a rock.
A mozi és a média nagy befolyást gyakorolt a divatra és a szokásokra az élet minden területén. Mivel a legtöbb film és zene az Egyesült Államokból származott, az amerikai kultúra gyorsan terjedt a világban.

A 20 század legnépszerűbb zenei előadói
Toplista az eladott albumok száma alapján.

Beatles (380 millió)
Elvis Presley (350 millió)
Michael Jackson (330 millió)
ABBA (260 millió)
Cliff Richard (260 millió)

A huszadik század legnagyobb bevételű filmjei

Titanic (1997)
Csillagok háborúja (1977)
Csillagok háborúja I: Baljós árnyak (1999)
E.T. – A földönkívüli (1982)
Jurassic Park (1993)

A Beatles együttes, 1964

A legkedvezőbb kritikákat kapott filmek

Rekordidő óta futó tévésorozatok az USA-ban

Today Show (1952-)
Sesame Street (1969-)
A Simpson család (1989-)

[szerkesztés] Jelentős személyek

[szerkesztés] Politikai vezetők

Mandela, az évszázad embere (Time Magazine)

Juan Perón és Evita Perón

Afrika
- Nelson Mandela, Dél-Afrika
- Moamer Kadafi ezredes, Líbia
- Gamal Abdel Nasszer, Egyiptom
- Hailé Szelasszié, Etiópia

Amerika
- Richard Nixon, USA
- Ronald Reagan, USA
- Bill Clinton, USA
- John F. Kennedy, USA
- Juan Perón, Argentína
- Salvador Allende, Chile
- Theodore Roosevelt, USA
- Franklin Delano Roosevelt, USA
- Dwight Eisenhower, USA
- Ernesto 'Che' Guevara, Kuba
- Fidel Castro, Kuba
- Augusto Pinochet, Chile

Ázsia
- Jasszer Arafat, Palesztina
- Csang Kaj-sek, Kína
- Indira Gandhi, India
- Mahatma Gandhi, India
- Golda Meir, Izrael
- Ho Si Minh, Vietnam
- Anvar Szadat, Egyiptom
- Szun Jat-szen, Kína
- Teng Hsziao-ping, Kína
- Szaddam Husszein, Irak

Winston Churchill (1943)

Nagy Imre utolsó rádióbeszéde (1956. november 4.)

Európa
- II. Miklós orosz cár
- II. Vilmos császár, Németország
- Konrad Adenauer, Németország (NSZK)
- Kemal Atatürk, Törökország
- Edvard Beneš, Csehszlovákia
- Leonyid Brezsnyev, Szovjetunió
- Winston Churchill, Egyesült Királyság
- Francisco Franco, Spanyolország
- Charles de Gaulle, Franciaország
- Władysław Gomułka, Lengyelország
- Mihail Gorbacsov, Szovjetunió
- Ferenc József, Osztrák–Magyar Monarchia
- Vaclav Havel, Csehország
- Adolf Hitler, Németország
- Horthy Miklós, Magyarország
- Nyikita Hruscsov, Szovjetunió
- Borisz Jelcin, Oroszország
- Urho Kekkonen, Finnország
- Vlagyimir Iljics Lenin, Oroszország
- Benito Mussolini, Olaszország
- Nagy Imre, Magyarország
- Olof Palme, Svédország
- Gerhard Schröder, Németország
- Joszif Sztálin, Szovjetunió
- Margaret Thatcher, Egyesült Királyság
- Josip Broz Tito, Jugoszlávia
- Lev Davidovics Trockij, Oroszország
- Lech Walesa, Lengyelország

[szerkesztés] Tudósok

Albert Einstein

Szent-Györgyi Albert az 1937-es Nobel-díj ünnepségen

Niels Bohr (atomfizikus)
James Chadwick (atomfizikus)
Noam Chomsky (nyelvészet)
Marie Curie (atomtudós)
Richard Dawkins (evolúcióbiológus)
Albert Einstein (relativitás elmélet)
Mircea Eliade (vallástörténet)
Enrico Fermi (atomfizikus)
Sir Alexander Fleming (mikrobiológus)
Sigmund Freud (pszichológia)
Kurt Gödel (matematikus)
Martin Heidegger (filozófia)
Carl Gustav Jung (pszichológus)
Claude Lévi-Strauss (kulturális antropológus)
Bronisław Malinowski (etnológia)
Lise Meitner (fizikus)
John Forbes Nash (közgazdász)
Neumann János (a modern számítógép atyja)
Robert Oppenheimer (atomtudós)
Max Planck (kvantumfizika)
Ernest Rutherford (atomfizika)
Szent-Györgyi Albert (biológus)
Teller Ede (atomfizikus)
Ludwig Wittgenstein (filozófus)

[szerkesztés] Közgazdaság és üzlet

Neil Armstrong

MacArthur tábornok aláírja Japán kapitulációját (1945. szeptember 5.)

[szerkesztés] Felfedezők

[szerkesztés] A repülés úttörői

[szerkesztés] Katonai vezetők

[szerkesztés] Vallási vezetők

II. János Pál (1997)

Bartók Béla

Salvador Dalí

[szerkesztés] Művészek

Cziffra György

Michelangelo Antonioni

[szerkesztés] Híres előadóművészek

Marilyn Monroe

Chaplin

[szerkesztés] Írók és költők

[szerkesztés] Sportolók

[szerkesztés] Hírhedt emberek

[szerkesztés] Évek és évtizedek

Megjegyzés: A huszadik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

1890-es évek	1890	1891	1892	1893	1894	1895	1896	1897	1898	1899
1900-as évek	1900	1901	1902	1903	1904	1905	1906	1907	1908	1909
1910-es évek	1910	1911	1912	1913	1914	1915	1916	1917	1918	1919
1920-as évek	1920	1921	1922	1923	1924	1925	1926	1927	1928	1929
1930-as évek	1930	1931	1932	1933	1934	1935	1936	1937	1938	1939
1940-es évek	1940	1941	1942	1943	1944	1945	1946	1947	1948	1949
1950-es évek	1950	1951	1952	1953	1954	1955	1956	1957	1958	1959
1960-as évek	1960	1961	1962	1963	1964	1965	1966	1967	1968	1969
1970-es évek	1970	1971	1972	1973	1974	1975	1976	1977	1978	1979
1980-as évek	1980	1981	1982	1983	1984	1985	1986	1987	1988	1989
1990-es évek	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
2000-es évek	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009

[szerkesztés] Lásd még

20. századi magyar irodalom

A huszadik század a korabeli sajtó tükrében: www.huszadikszazad.hu [1]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad”

Kategóriák: Évszázadok | 20. század